Amit a tűzifáról tudni érdemes

A fő, hogy a tűzifa jól égjen és melegítsen. De nem mindegy hogy milyen minőségű fával fűtünk be. Lássuk, hogy mit érdemes róla tudni.

Tömör fa, azaz a fa fajsúlya :

1 köbméter tömör (porított, majd összenyomott fa szállítóedények nélkül) minden fafajtából ugyanazt a tömeget produkálja. 1,5 t ∕ m3, azaz 15q ∕ m3(normál m3).

Mennyiség kérdése:

Mértékegységek:

• "Normál m3": 1 m3 fa sok helyen 1x1x1 métert jelent ömlesztve éppúgy, mint kalodázva (raklapon oldalt és a tetején lécekkel körülfogva, de itt sem mindegy, hogy bruttó v. nettó és hogy mennyire tömören van rakva).
• "Erdei m3": 1 m3 fa az erdészeteknél 1x1x1,7 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan. Ez az ami megfelel nagyjából 10-12q keményfának.
• Mázsa (q): 100 kg A tűzifa, általában nyers állapotban mért mértékegysége. Csak hiteles, nem befolyásolt mérleggel mérhető, ami legtöbb helyen nem áll rendelkezésre.

Minőség  (azaz a fűtőértéket meghatározó tényezők) :

• A fa fajtája: alapvetően meghatározza a fűtőértékét. Keményfa kategóriába tartoznak: tölgy, cser, akác, bükk, gyertyán, kőris, eperfa, körte, alma, barack, szilva, meggy, dió, mandula, juhar, platán, szelíd gesztenye,
• A fa minősége: azaz, mennyire bélkorhadt, pudvás, milyen a szövet keménysége.
• A fa nedvességtartalma (ahol az összsúly = 100%): A nedvességtartalom függ a vágás idejétől és a fa fajtájától is.
  -Frissen vágott fa nedvtartalma ≈ 40-60%
  -Légszáraz fa nedvtartalma (egy, másfél évig szabadban száradó fa nedvtartalma nem csapadékos évszakban) ≈ 12-20 %
  -Abszolút száraz (két évig fedett helyen hasogatva tárolt) fa nedvtartalma ≈ 10%

Eltérések vannak az égés gyorsaságát, intenzitását, a parázstartás hosszát illetően a különböző fafajták (és egyéb bio fűtőanyagok) között. Ezért nagyon fontos, hogy a fűtésrendszerünkhöz igazodva azok előírásait betartva tüzeljünk, hogy ne okozzunk fölösleges kárt magunknak. (Vannak pl. kifejezetten tűzifára, aprítékra, pelletre, brikettre, fenyőfélére, szénre stb. készült tüzelő berendezések. Ezeknél típustól függően van ahol lehet mással is, vagy vegyesen fűteni, de van ahol nem javasolt.)

• Aki teheti legkésőbb nyáron szerezze be az éves tűzifa készletet és rakja fedett de nem teljesen zárt részre tárolni. Legjobb ha egy évvel előre gondolkozik az ember és mindig a már egy éve megvásárolt, feldolgozott, felrakott fával tüzel.
• Pincébe, vagy teljesen zárt helyre berakodni csak száraz fát, vagy ha nyers volt legalább egy éve feldolgozva száradó fát szabad berakni, ha nem akarjuk, hogy bepenészedjen.
• Amennyiben mégis későn sikerül csak fához jutni érdemes egy-két napi hasogatott fát mindig a kályha, tetejére (kazán fölé, stb..) rakni, hogy mire a kályhába kerül nagyjából kiszáradjon.

Érdekességként egy két fafajta fűtőértéke 15%-os nedvességtartalom esetén:

• Bükk: 15,12 MJ/kg
• Tölgy: 15,12 MJ/kg
• Akác: 14,76 MJ/kg
• Gyertyán: 15,12 MJ/kg
• Nyár: 15,12 MJ/kg
• Lucfenyő: 15,84 MJ/kg

Látható, hogy – az általános vélekedés ellenére – a fenyő fűtőértéke (tömegre vetítve) magasabb, mint a keményfáké. Persze ez térfogatra vetítve már nem így néz ki.