Hogyan kezdjünk neki a felújításoknak?

Az épületfelújítást legyen az bármilyen volumenű, mindenképpen meg kell hogy előzze egy szakszerű állapotfelmérés. Ha érzünk magunkban annyi tehetséget, kisebb-nagyobb munkákat házilag, baráti segítséggel is elvégezhetünk. Azonban, ha a munka volumene, összetettsége ezt nem engedi meg, bízzunk meg egy szakembert, akinek van szakmai tapasztalata.

A munkafolyamatokban szerzett jártassága inkább előnyünkre válhat és sok bosszankodástól kímélhet meg minket. Azonban a szakember körültekintő kiválasztása mindig a tulajdonos feladata, érdemes referenciákat kérni, és megállapodni minden részletben. Akár szerződésben rögzítsük a munka díját, a kezdési és befejezési határidőket, a fizetési feltételeket, de térjünk ki olyan részletekre is, amik elsőre akár nem tűnnek fontosnak, például a keletkezett törmelékek elszállítása, fuvardíjak, takarítás, vagy a határidők csúszásából adódó kellemetlenségek, vagy veszteségek.

1. Hőszigetelés

Hőszigetelés az épületek energiafelhasználásának leghatásosabb csökkentési módja. Amennyiben épületünk kora miatt, vagy a felhasznált építőanyagok, technológia miatt hőszigetelése gyenge, érdemes gondolkodni az utólagos hőszigetelésben. A legnagyobb hőveszteség a falakon keresztül szökik ki az épületünkből és a pénztárcánkból.

A hőszigetelő rendszer alkalmazásával viszont növelhető a falak hőtároló képessége és ezáltal a hőszigetelő nyáron egy kellemes klímát és télen meleget biztosít.


Kívül vagy belül szigeteljünk?

Sokakban merül fel a kérdés, de a válasz egyértelmű. A hőszigetelés leghatékonyabban kívül fejti ki a hatását, mivel kihasználja a falak hőtároló képességét és nem engedi lehűlni azt. Ha a szigetelést belül helyeznénk el, a falak nem tudnának felmelegedni, ezáltal nem tudnák a hőt tárolni, sőt bizonyos esetben (polisztirol) páratechnikai problémák léphetnének fel, ami penészesedéshez vezetne.

Milyen anyaggal szigeteljünk? Polisztirol vagy kőzetgyapot?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hiszen egymástól anyagban és árban is eltérő szigetelőanyagról beszélünk. Hőszigetelő tulajdonság tekintetében azonban nincs érdemi eltérés. A különbség az anyagok szerkezetében rejlik. A polisztirol könnyű , olcsóbb, de rossz páraáteresztő anyag. Ha fontos a szerkezetünknél a jó páraszellőzés (pl vályog) akkor ne használjuk. A kőzetgyapot ezzel szemben jó páraáteresztő, jó hangszigetelő és tűzálló korszerű anyag.

Ezen felül léteznek még más hőszigetelő anyagok de jellemzően e kettőt használják ma Magyarországon.

Milyen vastag szigetelést tegyünk a házra?

Ennek meghatározásához a falszerkezet anyagát és vastagságát kell ismernünk. De általánosan igaz , hogy minél vastagabb a szigetelés annál jobb.

Elég a falakat szigetelni?

Csupán a falak utólagos szigetelése is jelentősen csökkentheti a fűtésszámlánkat , de teljeskörű megoldáshoz akkor jutunk ha nem csak a falakat de az ajlzatot a födémet és a rosszul záródó nyílászárókat is szigeteljük, vagy kicseréljük. Az aljzat utólagos szigetelése általában már nehezen vagy egyátalán nem kivitelezhető. A födém utólagos szigetelésén mindeképp érdemes elgondolkodni , hiszen sokszor a falfelülettel megegyező területről van szó.

Sokan a lakott tetőtereket részesítik előnyben, itt azonban a hőszigetelés sokkal fontosabb és nagyobb hangsúlyt kell rá helyezni, mint a földszintek szigetelésében. A tetőtér falainak és a tetőnek legalább 20 cm vastagságú hőszigeteléssel kell ellátni.