Penészről-hőhídról érthetően

Munkám során sokszor kérdezik meg tőlem, hogy mit lehet tenni a penészes falszerkezetekkel. Ilyenkor az első dolgom az, hogy megvizsgálom, miért is alakul ki a penész a falakon. Két lehetséges ok van. Az egyik, hogy a talajból a falszerkezeten át felszívódó víz, a másik ok pedig a hőhidak felületén lecsapódó pára.


A hőhídról egyszerűen

A hőhíd a szerkezetnek egy olyan pontja, ami sokkal jobban vezeti a hőt, mint a szerkezetünk többi része. Gondoljunk csak bele, ha van egy téglafalunk, amire szeretnénk egy helyszínen készített áthidalót felrakni, akkor mi is történik. A téglafalunk hővezetési tényezője (λ=0,194) sokkal alacsonyabb mint a helyszínen készített beton áthidalónké (λ=1,09). Egész pontosan 5,6-szor magasabb a beton hővezetési tényezője.

A hő útja mindig a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Ilyen pontokon jobban „szökik a meleg”.

Ott, ahová ezt az áthidalót beépítettük, rosszabb lesz a szerkezet hőszigetelő képessége, több hő fog távozni a szabadba. Éppen ezért azt, hogy az adott szerkezünk „hőhidas-e” onnan tudjuk meg, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz felületi hőmérséklete alacsonyabb mint szerkezet többi részének. A hőhíd annál intenzívebb minél nagyobb a külső, és belső hőmérséklet közötti különbség. Ez azt jelenti, hogy télen nagyobb az esélye arra, hogy a hőhíd problémák megjelennek.

Ha a példánkban szereplő beton áthidalót szigetelőanyaggal együtt építjük be, akkor az áthidalónk hőhíd hatását lényegesen csökkenthetjük. A hőszigetelő anyagok nem engedik át magukon könnyen a hőt, ezért alacsony a hővezetési tényezőjük. Ezeknek az anyagoknak a λ értéke nagyon alacsony, általában 0,04 W/m2K. A betonnál 27-szer jobb hőszigetelő anyag a polisztirol(EPS)


Mi az összefüggés a pára, és a hőhíd között ?

A hőhíd önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Sokszor hallom hogy a műanyag ablakok beépítése után jött elő a probléma. A tulajdonos ilyenkor arra gondol, hogy miért nem fa ablakot építtetett be…

Nos, véleményem szerint a faablak is ugyanúgy viselkedett volna, mint a műanyag.

Miért is cserélték ki az ablakokat az épületen? Azért például, mert rosszul szigetelt, és mozgott a függöny, azaz süvített be a hideg szél. Azzal, hogy a szél beszökött az ablak résein, biztosította a folyamatos légcserét, ezáltal a helyiségekben a levegő páratartalmát csökkentette.

Itt jön elő a hőhíd legfontosabb tulajdonsága, a hidegebb felület. Ha van egy jól szigetelő ablakunk és nem szellőztetünk eleget, akkor a helyiségünk levegőjének páratartalma folyamatosan emelkedik. Egy szobában általában 20°C és 65°C-os páratartalom az ideális. Ilyen körülmények között a pára 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik. Gondoljunk csak a hűtőből kivett üvegekre. Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete17-18°C körül van. Egy olyan falszerkezet ami „hőhidas” kb. 13°C lehet ebben az esetben. Ezen a hőmérsékleten a levegőben lévő páratartalom kicsapódik.

A probléma akkor fokozódik, hogy ha a légcserénk nem megfelelő. Nem szellőztetünk eleget, és szépen növekszik a páratartalom. A páratartalom növelésével együtt a harmatpont (ahol kicsapódik a levegő páratartalma) folyamatosan kúszik fölfelé. (lásd táblázat)



Olyan helyeken, ahol esetleg a levegő légmozgása alacsonyabb, például szekrények, ágyak mellett a probléma hamarabb keletkezhet, és a hatása is intenzívebb.

Ilyen probléma lehet:

• a fekete összefüggő penész a falon
• "Gyöngyöző" fal
• penészes, szétmálló bútorok

A penészes foltok legtöbbször itt fordulnak elő, azaz a leggyakoribb hőhidak:

• sarkok
• ablakok fölötti rész (Áthidalók)
• ablaknyílások belső oldalain.
• mennyezet és a fal csatlakozásánál (Koszorú)
• fal és padló csatlakozásánál.

Beszéljünk a „csomagolásról”

Sokszor hallom azt is, hogy ablakcsere, és homlokzat szigetelés után penészesednek a falak. A tulajdonos természetesen a szigetelést okolja azért, hogy becsomagolta a házát, és nem szellőzik a fala.

Miért szigetelünk? :

• ha fázunk a lakásunkban
• ha rossz a hőérzetünk
• ha hideg a tapintása a falunknak
• sok a gázszámlánk, stb.

Mit csinál a hőszigetelés?

A hőszigetelés úgy működik, mint egy külső takaró a házon. Megakadályozza, hogy a falak áthűljenek télen, illetve nyáron túlságosan felmelegedjenek. Ha megfelelően választottuk meg hőszigetelő rendszerünk vastagságát, a korábban egy szigeteletlenül beépített áthidaló, vagy koszorú hőhíd hatása is jelentősen csökkenthető.

Ha „takaróval” védjük a házunkat nem kell annyit fűtenünk, hogy a hőérzetünk kellemes legyen, hiszen a falat nem hűti közvetlenül a külső levegő.

Ebből következik, hogy a falazat belső felületének hőmérséklete magasabb lesz, így ha hozzáérünk nem lesz hideg érzésünk. Nem fogjuk azt érezni, hogy „húz a fal”, így kevesebbet fogjuk a termosztátot is tekergetni.


Ennek ellenére lecsapódik a pára ? Mit rontottunk el ?

Ha leszigeteltük a házunkat, és penészesedés jelentkezik ennek ellenére, akkor az a nem megfelelő kivitelezésből, és a szerkezetek átgondolatlan szigeteléséből adódik. Általában az emberek elbagatelizálják a problémát, és a jó öreg: „jó lesz ez így” módszerrel állnak neki szigetelni, illetve „a szomszédban is így csinálták” irányelvet követik.

A legnagyobb általánosságban, ahol leszigeteltük kívülről a falakat és mégis vannak penészes helyek a szobában, ott „elkövettünk” néhány hőhidat.


Nézzünk meg egy példát a gyakorlatban.

Ezt a fényképet egy lakásban készítettem ahol a lábazat nem volt leszigetelve.

A piros szaggatottal jelölt lábazati szigetelés ebben az esetben teljesen hiányzik. Ennek a hiánya azt okozza, hogy a belső falfelület (képen) nagyon hideg.

Ultrahangos hőmérővel 13,6°C-ot (3-as, 4-es képen), a szobában 70%-os páratartalmat és 23°C-t mértem. (kint a lábazat 1°C). Ha megnézzük a táblázatot (fent) ennél a két adatnál 17,2°C felületi hőmérsékletnél, már lecsapódik a pára.

(Megjegyzés: minden egyes épület más, és más értékeket produkálhat)

Metszeti rajzon:



Mit lehet tenni ebben az esetben?

1. Ha marad a 23 °C-os belső hőmérséklet levisszük a páratartalmat 50 %-ra. Azaz folyamatosan szellőztetünk
2. Csökkentjük a hőmérsékletet 21°C-ra, és a páratartalmat 60 %-on tartjuk.
3. Csökkentjük a hőmérsékletet 20°C-ra és a páratartalmat 65 %-on tartjuk.
4. Leszigeteljük a hőhidas lábazatunkat Baumit Lábazati Hőszigetelő rendszereivel.

Az első három megoldás hátránya, hogy folyamatosan kell figyelnünk a páratartalmat. Probléma továbbá az is, hogy a példában szereplő lakásban újszülött csecsemő is van, aki miatt nem javasolt a hőmérséklet csökkentése.

Negyedik megoldás a szigetelés. A Baumit hőszigetelő rendszereiben megtalálható a gyógyír erre a problémára is. Kínálatunkban nem csak a homlokzat hőszigetelésére fordítottuk gondot, hanem az egyik legfontosabb kapcsolódó szerkezetekre, például lábazatra.

Ha leszigeteljük lábazatunkat lehetőleg ne úgy álljunk neki, hogy nekem elég a 2 vagy 3 cm, mert a szomszédban is ennyit használtak. A lábazaton legalább olyan vastag hőszigetelést ajánlott alkalmazni, mint a homlokzaton. (Gondoljunk csak bele, a lábazat általában betonból készül így, 2-3 cm biztosan nem megfelelő)


A megoldás

Ebben az esetben 4 cm Baumit Expert fix lemezt ragasztottam fel a lábazatra próbaképpen. A „lábazati vakolatot” eltávolítottam, mert nem találtam megfelelőnek. Úgy vettem észre, hogy nem eléggé cementes, nem eléggé víztaszító, és nagyon porózus volt. (Mivel ez a vakolatréteg teljesen vizes volt, még jobban hűtötte az amúgy is rossz lábazatot.)

Szigetelés után 15,3 °C-t mértem belső felületen -8°C-os külső hőmérséklet mellett, ugyan azon a helyen,ahol korában. Ez azt jelenti, hogy az előző méréshez képest 9°C-al hidegebb külső hőmérséklet mellett, 2,1°C-al emelkedett a belső hőmérséklet. A mérés ideje alatt a belső levegő 22°C, és a pártartalom 65 %-volt, tehát a páralecsapódás megszűnt.

Ha szigetelést megoldottuk, ne felejtsük el akkor sem, hogy a lakásban egy egészséges páratartalmat kell biztosítani. Sajnos mostanában nem szellőztetünk eleget, és hajlamosak vagyunk a műanyag ablakokat és a hőszigetelő rendszereket hibáztatni, a dohos kellemetlen levegőjű lakások miatt.

Remélem sikerült rávezetnem mindenkit arra, hogy egy penészesedési probléma nagyon összetett dolog, és nem lehet megszüntetni, mindenféle felületi kezeléssel. Ilyen esetekben szigetelésben jártas szakember, vagy gyártó segítségét kell hívni, és a probléma gyökerét kezelni.